Sziasztok!
Történt egy kis ráncfelvarrás, hogy minél könnyebben emészthető legyen számotokra is India:)
No, szombaton elhagytam az x csillagos szállodát, hogy beköltözzek a "végleges helyemre", ami Ghaziabadban van, egy köpésre a munkahelyemtől és viszonylag közel Delhihez. Háááát, még szokni kell, de nem lesz probléma.
Kezdeném rögtön azzal, hogy elképesztő élmény ért a munkahelyen: múlt héten pénteken megáll előttem egy férfi (hát, nem is nő, mert az alig van az irodában...) és megkinál, engem, a teljesen idegen és ismeretlent (is) egy kis indiai édességgel.... Nézek segélykérően a többiekre, hogy most meg mi van, akik bátoritóan mosolyognak, hogy semmi, csak péntek van....:)))))) Értitek, ismeretlenek időként önkéntes alapon behoznak külön erre az "eseményre" vásárolt édességet, és körbekinálják az emeleten ülőket, hogy együtt "ünnepeljék" a pénteket! Elképesztő szerintem! Ezt a jó szokást otthon is be kellene vezetni.... Utána percekig nem tudtam magamhoz térni, hogy ilyen van... Persze a Többiek arcáról sem lehetett letörölni a mosolyt ezután, ugye mondanom sem kell:))))
Reggel munkába menet érdekes dolgokat látok ám. A múltkor már irtam, hogy van egy népcsoport (általában a vidékről, a munka reményében Delhibe és környékére érkező cigányok), akik teljes mértékben az utcán élnek télen-nyáron. A minap az a kép fogadott, ahogy suhantam el a taxival mellettük, hogy a legnagyobb egyetértésben kuporog két nagyon kicsike kisgyermek egy felmosóvödörben és az anyjuk körömkefével (!!) sikálja a kis fejüket.... Hááááát, leesett az állam. Gondoljátok csak el, ha annak idején minket is körömkefével fürdettek volna meg. Isten tudja hány hetes koszt mostak le róluk:))))
Mivel még mindig nincsen sofőröm, ezért nem nagyon tudtam mocorogni hétvégén sem, de azért munkába menet a kocsiból készitettem néhány "életképet".
Érdekes... A környék, ahol laktam és ahol most lakom (kemény egy napja:)))) nem is hasonlit arra, ahol reggelente elhaladtam (többet arra nem nagyon fogok menni, hiszen elköltöztem). Állitólag ez az a környék, ahová a vidékről felköltözött munkás emberek zsúfolódtak össze. Itt aztán van minden: mindenféle, garázsszerű boltocska (nem hagyhattam ki, hogy a Nokia boltot lefényképezzem:)))), taxiállomás (riksákkal természetesen), ökrös szekér, lepukkant házak, szemétdomb tehenekkel, stb. Azt hiszem, erre mondják, hogy India, ugye? Pedig azért ennél jóval szebb részei is vannak ám (legalábbis remélem, ha-ha)!!
Mára ennyi, mert nem tagadom, hogy a rózsaszinű felhő eltűnőben van a fejem felől, ami nem jelenti azt, hogy nem jó itt természetesen:), de ez a bezártság rányomja a hangulatomra is a bélyeget... Ha majd lesz sofőröm, akkor aztán reszkessetek, mert el foglak árasztani Titeket mindenféle beszámolóval:)))))
Na, még egyet utoljára. Pénteken, haza felé tartva a szokásos pénteki "bulinkból" (erről később fogok mesélni, mert megér egy misét;), hát, mit látok, na, mit? Bambulok ki a taxi ablakából és azt látom, hogy épp terelik le a juhokat a Delhiből Noida felé vezető "autópálya" felett átivelő hidon.... Tehát ott, ahol egyébként a gyalogosok szoktak átmenni a pálya egyik oldaláról a másikra.... ha-ha, nevettem magamban egy nagyot:))) Irtó leleményesek és mindenféle szokásjog, mert társadalmi szabály nekik smafu:))))) Jó lett volna lefényképezni, de elsuhantunk a helyszinről hamar. Majd legközelebb;)
puszi Mindenkinek!
z
