India - day 3
Hahó!
:) még mindig jól vagyok, bááár ma reggel érkeztek furcsa hangok a gyomron tájékáról, amit gyorsan orvosoltam is egy korty jó kis hazaival;)
Mivel ki sem dugtam az orromat munka előtt/után az irodából, ezért nem készültek új képek, de a hétvégén azért tervezek egy túrát valamelyik piacra, ill a kollégák is elvisznek helyekre, hiszen a végleges szállásom még nincs meg.
Egyébként még mindig nagyon kedvesek az emberek mindenhol és ma reggel kaptam egy kis izelitőt az indiaiak fecsegéséből, mert a sofőr tök cukin elárasztott mindenféle információval és a fél órás út alatt megismertem az indiai oktatási rendszer érdekességeit. Tudtátok pl, hogy itt az iskolák két tipusba tartoznak: public és government type. Az érdekes, hogy a nevével ellentétben a public a gazdagabb, a government pedig a szegényebb rétegek gyerekeinek érhető el. Az oktatás egyébként itt nagyon fontos és komoly téma a családban a jövő tervezgetésénél (mondjuk ez nálunk sincsen másként, csak nálunk nem kötik egy idegen orrára, hogy a gyermekemet miért ide és ide adtam be). Ez egyébként nemcsak Indiára jellemző – bár ezt tapasztalattal (még) nem tudom alátámasztani – hanem egész Ázsiára, mint biztosan hallottátok már.
Háááát, a tehenek/bikák/kutyák látványát még azért nem szoktam meg. Ezek öregem minden lehetséges helyen felbukkannak és csoportosan legelésznek; sajnos nem csak füvet, hanem a szemétkupacokat is. Tegnap megakadt a szemem egy tehenen, akinek a hátán ott álldogált egy madaracska; tisztára, mint Afrikában (ahol szintén nem voltam még, de a filmekben már biztosan Ti is láttátok).
Ja, és mától en is igazi indiai vagyok, mert én is dobozban hoztam az ebédemet (a hotel jóvoltából) :)))) Itt az emberek kb 99%-a dobozban hozza az ebédet, amit – hajnalban!!!! – munka előtt a feleségek készitenek el... Kérdezgettem, hogy mennyire főznek itt a ferfiak, de nem igazán, pfff... Bár Ashish ma emlitette, hogy már ide is bekúszott a nyugati vonal: azaz a férfiak is kiveszik részüket a házi munkaból/főzésbol. Mondanom sem kell, hogy az ilyen háztartások aránya még elenyésző (bár a nettó szám lehet, hogy magasabb, mint Debrecen lakosainak száma, ha-ha:)).
Tegnap pedig felvilágositottak, hogy nem 16 millióan élnek Delhiben – mint az az útikönyvemben áll -, hanem nem hivatalosan 20 millióan!!! Jézusom, több, mint kétszer annyian, mint Magyarországon!!!! Kérdeztem tőlük, hogy szerintük hányan élnek nálunk? Hááát, a válaszok szórása igen nagy volt: 1 milliótól egészen 20 millióig:)))) Megdöbbentek, mikor elárultam a pontos számot...
Egyébként meglepő, de jobb itt (legalábbis a szállodában) a viz minősége, mint otthon... Ezt abból mértem le (nem, nem kóstoltam meg meg a vizet.))), hogy az én fantasztikus hajzuhatagomnak az állaga meglehetősen pozitiv irányba fejlődött már az első nap után a nagy hőséget is figyelembe véve:)))
nagyon kellene már az a blog, mert most van, aki ugyanazt a levelet kapja meg; bocs érte:) hétvégén alkotni fogok:)
puszi addig is!
z
