Sziasztok!
Ezúttal a fesztiválokról számolok be, mert októbertől decemberig ez igen fajsúlyos minden indiai életében.
Kb 2 héttel ezelőtt kezdődött el a Navratri, amit egész India területén megünnepelnek. Navratri előtt pedig van egy kb 15 nap, amikor nem vásárolhatnak nagy dolgokat (ékszert, lakást, műszaki cikkeket, stb) és nem köthetnek üzletet, mert nem hoz szerencsét.
Nem panaszképpen, de a hotel előtti parkba telepitett sátorban MINDEN REGGEL fél 7-kor megszólaltak a dobok, hogy begyűjtsék a hiveket és rövid imaéneklés szűrödött fel… Több, mint egy hétig nem igazán tudtam addig aludni, ameddig én akartam, hanem a dobszóra ébredtem. Háááát, 1 hét után már gondoltam minden szépet és jót az indiai fesztiválokról, de mivel Indiában a tolerancia az egyik legnagyobb vivmány szerintem, ezért próbáltam nem lázongani (még belül sem…), hanem csendben tudomásul venni, hogy ez van: az ország, ahol élek, ami befogadott, most ünnepel és ezt tiszteletben kell tartani és kész. Na, jó, azért vasárnap már kicsit szivtam a fogamat, de végülis nem igazán tudtam mit tenni:)))
A képeken látjátok, hogy micsoda diszités divik ilyenkor: arany és piros.
Maga a Navratri egyébként kilenc éjszakát jelent és az Erő Istenének imádatáról szól, valamint a hindu mitológiai hold naptár szerinti új év kezdete is. A gyakorlatban ez bizony böjtölést jelent a javából: nincsen alkohol-, hagyma/fokhagymafogyasztás. Sőt, vannak hölgyek, akik az éves fogyókúrájukat erre a 10 napra időzitik. A legdurvább, amit olvastam az újságban, hogy van, aki minden évben – immáron 10 éve – 10 napig csak vizet fogyaszt… El nem birom képzelni, hogy ezt hogy tudja végigcsinálni, de igazából nem kellene csodálkoznom, mert az irodában is tudok olyan kollégát, aki soha, de soha nem ivott még egy korty alkoholt sem… Számomra ez elképzelhetetlen, de a vallási meggyőződés itt borzasztó erős és generációról generációra száll.
Szóval a Navratri első éjszakáján is nagy zene-bona volt. Erről készitettem pár képet, ill videot is, amit most már tényleg fel is töltök:)) Ezután – ahogyan fentebb is irtam – minden reggel közös mantrázással kezdhette a napot, aki csatlakozott és esténként is össze-összejöttek. A 10. napon aztán eljött a nagy „bábuégetés” ceremóniája (Dushera), amiről szintén készitettem pár képet. A Dushera a tizfejű démon (Ravana) felett aratott győzelmet jelképezi.Különösen érdekes szerintem, hogy ilyenkor a szinházakban szinte csak ilyen vallásos témájú darabokat játszanak. Nekem is ajánlották, hogy menjek el, de ez most valahogy kimaradt. Az est fénypontja – szó szerint is – a Ravana elégetése. Általában 3 bábut állitanak fel és azokat égetik el, de pl a hotel mögötti parkban csak egy bábu volt. Maga a bábut nagy gonddal készitik el és kb 8-10 méter magas. Kifestik, feldiszitik, kicicomázzák, hogy aztán kb 15 perc leforgása alatt mindez elégjen. Tisztára olyan, mint a mohácsi busójáráskor elégetett bábu, csak ez nem a télbúcsúztatókor, hanem a másik nagy évszakváltáskor történik; a nyár, monszun utáni időszak köszöntése. Vannak helyek, ahol a bábut aztán vizre bocsátják (volt is téma másnap az újságban, hogy micsoda környezetszennyezést követnek el évről évre és hogy megborul a folyók ökológiája pár hétre amiatt, hogy a befestett, elégetett, műanyag szerkezet ázik a vizben…). A ceremónia előtt tüzijáték is volt, meg görögtűz féle (bar se nem sárga nem volt, se a formája valahogy nem úgy nézett ki, mint pl Debrecenben augusztus 20.-án:)))), de itt imádták. Persze mindez annak is megünneplése, hogy végre ehetnek-ihatnak szabadon és nem kell böjtölniük. Volt is nagy zene-bona aznap este…. Bár mentségükre legyen mondva, hogy soha nem tart a nagy bulizás 11 óránál tovább. Lefényképeztem, hogy nézett ki a park hétfőn reggel. Hétfőn estére pedig teljesen felszámolták; sőt a kitaposott, kiégett részt is gyönyörűen visszapótolták a parkot gondozók.
A következő ilyen nagy ünnep a Diwali lesz – ahogyan az előző irásomban is irtam -, a fény ünnepe. Erről majd később, amikor már visszatértem Indiába;)
Igen, közben hazajöttem két hétre és jelenleg Debrecenben szivom a jó kis tiszta, száraz és hűvös levegőt. Irtó nagy a különbség a két ország időjárása között. Indiában még mindig 30 fok feletti hőmérséklet van, itt meg ugye örülünk, ha 20 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, de erről majd akkor, amikor már visszatértem és megemesztettem a két ország közötti óriási különbséget;) Egyenlőre élvezem az európai civilizáció nyújtotta előnyöket és próbálom megérteni ugyanezen civilizáció okozta negativumokat.
Addig is mindenkinek szép, napsütéses őszi napokat!
z
