Sziasztok!
Eltelt 3 hónap!!! Szinte hihetetlen számomra is, de igaz és még élek-virulok:)
Kezdem kiismerni az indiaiakat, bár egy élet nem elég szerintem egy nép szokásainak a teljes megismerésére... Mindenesetre már azért tudok időnként a sorok között olvasni legalább:)
Érdekes nép, meg kell hagyni. Itt tényleg nem azt gondolják, teszik, amit mondanak, hanem egy sajátos “forditóprogram” segitségével sokszor pont az ellentétét... Azt hiszem Indiára nagyon igaz a mondás, hogy ha jól akarod magadat érezni, akkor mindenképpen “fel kell venned” a helyi szokásokat (öltözködés, életstilus), mert ha mindig a saját, megszokott életritmusod szerint próbálsz meg itt élni, akkor folyamatosan csalódás, keserűség és düh ér...
Meg kell érteni, hogy itt az, ha “5 perc múlva jelentkezem” valójában azt jelenti, hogy legalább 15 perc múlva felbukkan, vagy sokszor majd csak másnap... Itt számunkra egyértelmű dolgokat (pl a fürdőszobában a csap kitakaritása) meg kell nekik mondani, mert különben egyszerűen “elfelejtik” megcsinálni.
Hirtelen azért váltam ilyen “bölccsé”, mert látom az 5 hete itt tartózkodó diákokon, hogy olyanokért panaszkodnak, ami nekem már fel sem tűnik és csak mosolygok rajtuk... Hát, igen, muszály volt lerugnom magamról az effajta idegeskedést, különben minden percben felforrna az agyvizem, ha-ha...
Borzasztóan kiváncsi vagyok, hogy fogom otthon magamat érezni (októberben megyek haza 2 hétre); mennyire lesz kulturális sokk az otthoni életstilus:)) Nem nehéz megjósolni, hogy valószinűleg az lesz...
Egyébként ez a csoport elég vegyes bazár: tegnap egy sri-lankaival reggeliztem, de a múlt héten egy mauriciusi magyarázta, hogy mennyiféle nép él Mauriciuson...:)
Múlt hétvégén voltunk pár helyen; erről láttok képeket. A Qutab Minar gyönyörű volt és elképesztő, hogy az 1100-as években kezdték el épiteni... Elég sok hindi látogató volt, pedig annak idején 27 hindi szentélyt pusztitottak el az arab mogulok, hogy felépitsék ezt a mecsetet és a tornyot...
Láttok képeket a helyiekről, gyerekekről, akik szerintem gyönyörűek. A többiek nem oszják a véleményemet, de hát izlések és pofonok, nem igaz?
Az időjárásról mindenképpen ejtenék pár szót. A monszun mintha kitolódott volna... Múlt hétvégén több éves rekordot megdöntő esőzés volt (állitólag Delhiben voltak területek, ahol 20-30 cm eső esett pár óra alatt...) és ezen a hétvégén is várható újabb esőzés. Azonban már érezhető a “lehűlés” hatása, mert pl a reggeli úszáskor már szinte hűsitő volt – végre – a viz és nem akart kiszakadni a tüdőm a helyéről. Éjszaka, hajnalban a hőmérséklet “lehül” 24-25 fokra, de napközben még mindig 35 fok környékén van a hőmérséklet. Ebből persze nem sok mindent érzek, mert az irodában megy a légkodni, de reggel és délután az irodába, irodából jövet-menet azért simán meg lehet főni. Tudom, ez most szivfájditó, mert otthon már nagyban tombol a borongós őszi idő, de hát ez van:))) Szóval nem panaszkodom; az időjárás fantasztikus, ha nem szakad az eső:))
Október állitólag maga lesz a csoda a 25 fokos idővel es napocskával, ami külön jó, mert kezdődik a fesztivál szezon:) December közepétől január közepéig pedig le fog menni egészen 5 fok környékére a hőmérséklet, amiből – ha minden igaz – nem fogok semmit sem észrevenni, mert otthon leszek:) Februárban pedig kezdődik a felmelegedés, hogy aztán május, júniusban felmenjen a higany szála egészen 45 fokig. Brrr, na, az azért kemény lesz… Biztosan nem fogok annyit ficánkolni, mint a „hűvösebb” időben:)))
Ennyit mára, mert vár a Khan Market:)
Puszi
z
