Sziasztok!
Nem birtam tovább; irnom kell. Kikivánkoznak a szavak:)
Mindig is kiváncsi voltam Dél-Indiára, és bár Goán eltöltöttem már egy hetet, de ebből soha nem elég;) Májusban titkos küldetés keretében, júliusban már nyiltan utazhattam Bangalore-ba (ez különben a korábbi neve, mert most már Bengalurunak nevezik hivatalos körökben, csak senki nem használja) többedmagammal munka ügyben. Háát, én azóta is Bangalore-ról áradozom ezzel kikészitve az észak-indiai kollégákat és a szálloda személyzetét;)
Hihetetlen, hogy ekkora különbség legyen a két országrész között… Sokkal-sokkal mosolygósabbak ott az emberek és a veszélyérzeted sem pörög olyan fokozaton, mint pl. Delhiben. Vágyok oda vissza, de tényleg és őszintén sajnálom, hogy a cégnek nem ott van a központja.
Bangalore az indiai Szilikon-völgy. Minden nagyobb IT cégnek van itt lerakata és szinte ebből él a város. Picit drágább, mint Delhi, de nekünk európaiaknak nem megfizethetetlen (igaz, nem vettem még ott házat…). A várost teljes egészében átlengi a gyarmati idők szelleme; legalábbis ami az épületeket érinti. Sok-sok – épen! – megmaradt, tipikus angol épület és mivel több épületnél használtak vörös vakolatot, a lemenő napsütésben tündöklő homloztatok különösen szemet gyönyörködtetőek; főleg, ha imádod a narancssárgát;) Különben ellátogattam egy botanikus kertbe (Lol Bagh, lazán a 18. Században épült) is, de megint csak én voltam az egyetlen fehér ember közel, s távol; úgy látszik, ebből a szempontból bárhová is megyek, ez a tapasztalatom… A klima is érdekes, mert nem olyan forró, mint északon, de borzasztóan párás. Míg Delhiben 35-40 fok volt, addig itt volt olyan reggel, amikor szabályosan fáztam a szállodában, mert kint bőven 30 fok alatt volt a hőmérséklet… Érdekes. Állitólag soha nem megy feljebb a hőmérő higanyszála 35 fok felé és 24 fok alá. Ez azért kellemes klimát jelent az év minden napján;) Nagyon sok az eső, igy szép zöld és buja a környezet. Az emberek mosolygósabbak és nagyon vicces ahogyan beszélnek, mert köszönő viszonyban sincsen azzal a nyelvvel, amit északon beszélnek… Olyan gurgulázós és hadarósnak tűnt. Az irásjelek is teljesen eltérnek a hinditől, de nekem nagyon tetszettek, mert olyan kacskaringós, kacifántos, rajzos. Ez az a vidék, ahol a nők minden reggel friss virágfonatot (isteni illata van!) tesznek a hajukba (ami itt is gyönyörű fekete és csillog a sok-sok zöldségtől, hajolajtól).
Apropó, ételek. Kardinális kérdés:) Ez az un. Doszák földje. A dosza (dosa) egy palacsinta tésztára hasonlitó sós étel, amit megtöltenek mindenféle jóval. Van természetesen vegetáriánus és húsos változata. Istenien, ropogósan készitik el és különösen jót tesz a frissen Indiába érkezett külföldiek gyomrának, mert kevésbé fűszeres. Emlékszem egy éve is ezt adtak először a szállodában, mert nem akartak a jó kis sűrű, csipős észak-indiai hazaival terhelni, ha-ha.
A második út során jöttek velem az új csapattagok is. Hát, azt hallani kellett volna, hogy sirdogáltak az észak-indiai étel után a második napon. Ezen úgy elgondolkoztam, hogy akkor hogy is van ez a nagy indiai tolerancia és demokrácia. Nem jutottam sokkal többre a végén, mint ahol az elején voltam, de annyi szent, hogy bár toleránsak általában mindennel és mindenkivel, de ha a saját, jól megszokott kis dolgaik, ételeik, útvonaluk, üzleteiktől távol kerülnek, akkor siránkozóssá válnak és alig várják, hogy végre haza érjenek, ahol egyébként az életük nagy részét töltik. Számomra ez furcsa volt. Én örültem, hogy kipróbálhatok új dolgokat és csöppet sem hiányzott az észak-indiai, de még a magyar étel sem. Ahová elvet a sors, próbálok asszimilálódni és felvenni a helyi szokásokat, eszem a helyiek ételét. Na, de hát nem vagyunk egyformák, nem igaz:)?
Szóval vicces volt az út végén visszaszolgáltatni a családtagoknak a csapattagokat és látni a megkönnyebbülést az arcukon, amikor Delhiben földet ért a gép. Szokták még emlegetni Bangalore-t, meg a banános csipszet, de semmi több és csak mosolyognak rajtam, amikor felcsillan a szemem Bangalore kapcsán:)
Nekem összességében nagyon tetszett a város hangulata, bár csak kétszer egy hetet töltöttem ott és napközben munkával telt a nap, de azért megéreztem ebből a városból valami pozitivat… A következő nagy dobás egy dél-indiai esküvő lesz jövő héten szintén Bangalore-ban, de erről majd külön irok néhány sort.
Kellemes nyárutót Mindenkinek!
Puszi
z
